Csak kevesen mondanák meg, hogy a felni nem eredeti, a mostani egy kicsit keskenyebb, mint a gyári volt. A hosszanti főtengely miatt menet közbeni gázadáskor meg-megbillen a motor, ez főleg kanyarokban lehet zavaró		A kilométeróra 120-ig skálázott, jól látszik a lámpán a töltés- és az üresvisszajelző. A négycsúcsú tekerővel a kormányzás nehézségét lehet állítani		Igaz, már 1955-ben AWO 425 S-ről Simson 425 S-re változott a modell megjelölése, a tanksapka büszkén hirdeti, hogy a motor az Awtowelo-csoporthoz tartozik
A külső úszóházas karburátor tetején lévő gomb megnyomásával lehet az úszót lenyomni, s így a tankból üzemanyag áramlik a karburátorba. A porlasztóhoz az úszóház mögötti gumiharmonikán jut el a levegő, melyet a motor a vezető nyerge alatti légszűrőn keresztül szív		A kétnyerges változatoknál az utasnak kihúzható, gumiburkolatú kapaszkodó jutott, amit a restaurálás során a sokkal esztétikusabb bőrre cseréltek. A hátsó ülés mérete még a mai motorokhoz képest is kifejezetten nagynak mondható		A festést a tulaj készítette, saját kezűleg. Még 1953-ban váltottak az AWO feliratú emblémáról simsonosra. Figyelemre méltó a vörös villám
A lyukon keresztül, a főtengelyen feltüntetett értékek segítségével állíthatjuk be az előgyújtást. Természetesen menet közben gumidugó védi a kényes helyet. A lyuktól balra található csavarral az olajpumpa emelhető ki, mellette pedig a nívópálca látható		A kis dobozban, melynek zárát a tulajdonos építette be, a 6V-os akkumulátor, a féklámpakapcsoló, valamint a feszültségszabályozó bújik meg		Ellentétben az első lámpával, a hátsó teljesen eredeti, az üvege is épen maradt. A fölötte lévő matricát a mai napig is lehet kapni

A Retro Mobil újság 2008/6. számában megjelent cikk rövidített változata